Ahogy a költők a gyermeket látják




Egyetlen felnőttnek sem lenne szabad soha megfeledkezni arról, hogy a Gyermekhez való viszony a legnagyobb felelősség. Sokunkban intenzíven él az életnek ez a szakasza későbbi éveinkben is. 
Gyermek napi verseket válogattunk, kortársaink tollából.






Gősi Vali
Fohász
a gyermekmosolyért


Hogy ember vagy,
éld át e létcsodát:
a kerti úton át
a fű friss illatát
érezheted,
és lépteid nyomán
a kövek halk dalát
hallhatod,
de láss, ne csak nézz,
nyisd ki szívedet,
őrizz a lelkedben
színeket!

Szívd mélyen magadba
a lét illatát, s meglásd,
álmaid elhozzák
borongós éjek után
a legfényesebb csodát:
egy kisgyermek ártatlan,
angyali mosolyát!
Őrizd, és vidd tovább
végtelen utadon,
és mondj el e mosolyért
néha egy csendes
imát.




Hajnal Éva
szeplős


luca nagyon undok
először nem volt undok
azt mondta segít majd ő az én bajomon
és eltünteti az összes szeplőmet
hogy szép legyek mint ő
ő a legszebb
már castingon is járt és kapott igazi levelet
a postástól
én is kaptam már igazi levelet
örömmel értesítettek mehetek szavazni
apukám azt mondta ez téves értesítés
gyerek nem vehet részt választáson
eltévesztették a nevet
pedig nem is tévesztették el
az én nevem volt a borítékon ezt már el tudtam olvasni
és sírtam mert tudtam hogy nagyon jól tudok választani
minden reggel én választom ki a ruháimat
és a peti mamája is megmondta milyen jó ízléssel választok
bementünk a lányvécébe
luca elővette a zsebéből a krémet amit anyukájától kért
olyan fura mert ilyenkor az anyukája hangján beszél
lassan és egyenletesen kell felvinni a bőrre
és tíz percig rajtahagyni
már becsengettek amikor lemostuk
julcsi néni nagyon összeszidott
luca persze megint becsapott egyetlen szeplőm sem tűnt el
peti mégis úgy nézett rám mintha nem lennék szeplős
ezt szeretem legjobban a petiben





Zagyi G. Ilona
Élethű képsor...


Oly rég volt, de mintha csak tegnap lett volna,
hogy kacagva futott, röpült a karomba.
- Kapj el! - csilingel, itt kering körülöttem,
időnként itt hagy, de mindig visszaröppen
az a hang... - Nem ér a nevem! -
Élethű képsor... eleven.
A múlt szürkeségén átüt - Gyere, játssz még! -
Miért is nem? Idő... egy mesét mondanék,
összefolynak a betűk... a könyv bezárult.
Most sem értem, miért, az a lap megsárgult.
Kértem volna, hogy több legyen
huszonnégy óra, Istenem!
Oly rég volt, de mintha csak tegnap lett volna
a rám simult ébredés – "Szeretlek, anya!"







Gősi Vali
Álomtündér
– altató –


Lábujjon
beoson az este…
Tündérálmodon ezüst árny szalad,
álom-csókjával még mosolyt fakaszt,
és elszunnyad arcodon
a béke.

Nézlek…
S amíg az álomtündér simogat, 
elfogom könnyű-varázsú mosolyodat,
és csendben feloldozásért imádkozom,
amiért e mosolyt titkon
ellopom.

Aludj…
én mosolyodat tovább álmodom…
Hajnalig őrzöm, és angyalarcodon
reggel, az első napsugártól fényesen
hajnal-tündérek csókja  vár,
velem!




B. Tomos Hajnal
Meskete


tegnap a csapvíz
visszatért a gát mögé

a fák földbe dugták koronájukat
s gyökerük rügyezni kezdett

mint nagy rózsaszín esernyő,
tél közepén kinyílt a magnólia

idelenn felhőket szántottunk
a kiterített mezőn
s mire észrevettem,
szememmel egy gyermek nézte
a meztelen napot .




Gősi Vali
Kicsi másom
– Unokámhoz –


Apró lényed
fénye éltet,
azúr ég vagy,
kék igézet,
megvalósult álom,
pöttöm
boldogságom!

Szivárványszín
valóságod,
bársony-fényű
pillantásod
már örökre vágyom
átöleli álmom –
édes,
kicsi másom!

Szemed tükre
kék, tiszta tó
kacagásod
muzsikaszó
– andalító éden –
napsugár-reményem,
csöppnyi
csillagfényem!







B. Tomos Hajnal
Gyermekkor


Akkor még élt
a bordád mögé
vackolódott állat,
meleg volt a lábadat
bíztató föld,
rügyet, piros bogyót
ígérő savak keringtek
napnak kitárt sejtjeidben -

akkor még  álmodtad
a magát felgyújtó csipkebokrot,
amint éj közepén
fényt kiált a pusztába.







Bakkné Szentesi Csilla:
ne félj kicsim


ne félj kicsim
ha sötét van
nem haltak meg a csillagok
csak egy üstökös most fényezi
azután mind ragyog

ne félj kicsim
ha villámlik
nem égnek égi szekerek
csak a Nap szívéből futnak szét
mennybolton az erek

ne félj kicsim
ha az ég dörög
biliárdoznak az istenek
csillaggolyók koppannak ott
egy üstökösfejen

ne félj kicsim
ha fogy az idő
csak a Nap falja a tegnapot
hogy jól lakottan szülje meg
nekünk a holnapot

ne félj kicsim
itt a föld se reng
ha kell kitámasztom neked
három ponton a legbiztosabb
az egyik én leszek




B. Tomos Hajnal
Árvák csöndje


Csak mikor ablaktalan házat,
kilincs nélküli ajtót,
lakatlan,hideg fészket látsz,
jut el hozzád az  eltépett
összetartozások sikolya.

Árván maradt gyermekek
tudnának mesélni
az utána beálló
sír-csöndről-
tekintetük lesz aztán
tükre az egyre mélyülő
távolságoknak.




Bakkné Szentesi Csilla:
Kicsit még veled


csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót
még engedd be halkuló szavam
nem üvöltve köszönök rád nem lesve
szótlan széllel hordozom magam

kopognom se kelljen
kezem fagytól még ne legyen jéghideg
ifjú lelked már más úton barangol
de egy résnyire hagyd nyitva az ajtót
szívem

az ősz rozsdabarna színeit kóstolja az éjfél
mézízű álmaim sodorják fellegek
szememben őrzött megannyi fénykép
életszilánkok fakuló sebhelyek

már erőtlen karom ölel dérlepte fákat
madarak dalt idéznek hangtalan
de te halld meg a csendet is a kiáltásban
ugye nem hagysz magamra
kisfiam

a tűnő idő lassan odakint marasztal
én várok szavam sincs reménykedem
tudom ha kell újra kitárul de addig
csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót
gyermekem







Képforrások:

Megosztás:

0 megjegyzés